Látnivalók
A Himalája gyermekei: pásztorok és szerzetesek
„Úgy találtam, hogy a Csang-tangban élő nomádok kivételével, akik külön törzset képeznek, a tibeti több idegen elem keveréke, mert Lhassza körül khínai, a Himalája tájékán hindu és Ladak környékén török elemekkel vegyül.” Sven Hedin:Transzhimalája 1906-1908
Nincs még egy hegyvidék bolygónkon, ahol ennyire sokféle kultúrájú, vallású és ennyiféle nyelvet beszélő népcsoport élne együtt, mint a Himalája. A „hegylakók” etnikai hovatartozása és vallása között nem feltétlenül kell azonosságot keresnünk: Nepál legnagyobb őslakos kisebbsége, a magarok háromnegyede például a hinduizmus, egynegyede pedig a buddhizmus tanait követi. A tamangok többsége a tibeti buddhizmus és az ősi bön vallás keverékének hívei, kiváló hegymászók. A hagyományos kovácsmesterség művelői, a főként hindu kamik szinte minden hegyvidéki régióban felbukkannak: ők készítik a híres gurkha tőröket. A hegymászás igazi mesterei a túlnyomórészt buddhista sherpák: Tibet keleti részéből vándoroltak Nepálba az elmúlt fél évezred során: a „serpa” elnevezést a hegymászó expedíciók előszeretettel alkalmazzák minden teherhordóra, etnikai hovatartozástól függetlenül.
NÉVJEGY:
Össz.népesség: kb. 30 millió (csak a Himalája térségében)
Ladakh népessége: 260 000
Vallások: Hindu, szikh, buddhista, tibeti, bön, muszlim (szunnita)
Főbb népcsoportok: chhettri, brahman-hill,
magar, tharu, tamang, newar, kami, sherpa,
tibeti, dard, mon,
Sherpa területek: Solo, Khumbu, Pharak (Nepál), Sikkim (India)
Sherpa népesség: kb. 155 000
Legrégibb sherpa falu: Pangboche
BŐVEBBEN >>
Nincs még egy hegyvidék bolygónkon, ahol ennyire sokféle kultúrájú, vallású és ennyiféle nyelvet beszélő népcsoport élne együtt, mint a Himalája. A „hegylakók” etnikai hovatartozása és vallása között nem feltétlenül kell azonosságot keresnünk: Nepál legnagyobb őslakos kisebbsége, a magarok háromnegyede például a hinduizmus, egynegyede pedig a buddhizmus tanait követi. A tamangok többsége a tibeti buddhizmus és az ősi bön vallás keverékének hívei, kiváló hegymászók. A hagyományos kovácsmesterség művelői, a főként hindu kamik szinte minden hegyvidéki régióban felbukkannak: ők készítik a híres gurkha tőröket. A hegymászás igazi mesterei a túlnyomórészt buddhista sherpák: Tibet keleti részéből vándoroltak Nepálba az elmúlt fél évezred során: a „serpa” elnevezést a hegymászó expedíciók előszeretettel alkalmazzák minden teherhordóra, etnikai hovatartozástól függetlenül.
NÉVJEGY:
Össz.népesség: kb. 30 millió (csak a Himalája térségében)
Ladakh népessége: 260 000
Vallások: Hindu, szikh, buddhista, tibeti, bön, muszlim (szunnita)
Főbb népcsoportok: chhettri, brahman-hill,
magar, tharu, tamang, newar, kami, sherpa,
tibeti, dard, mon,
Sherpa területek: Solo, Khumbu, Pharak (Nepál), Sikkim (India)
Sherpa népesség: kb. 155 000
Legrégibb sherpa falu: Pangboche
JEMEN
Az ókori Boldog Arábia, Sába királyné földje igazi ritkaság az arab világban: kőolajmezői még kiaknázásra várnak, így a csillogó fényűzés, üvegpaloták és felhőkarcolók helyett vályogvárosok, agyagtornyok fogadják a látogatókat.
Az Arab-félsziget déli sarkát elfoglaló, csaknem Franciaország méretű köztársaság államformáját tekintve unikumnak számít a térségben. Annak ellenére, hogy területének kétharmada lakatlan sivatag, a félszigeten itt találjuk a legkedvezőbb és legváltozatosabb földrajzi környezetet. Legmagasabb hegységei jóval 3000 m fölé emelkednek, aktív tűzhányók és hőforrások színezik a földtani képét, Északon az Arab-sivatag homokdűnéi, míg keleten a Hadramaut-fennsík zöldellő vádik szabdalta kopár, sivatagos, mészkőtáblája uralja a tájat. Keskeny partvidéki sávja, a száraz szubtrópusi klímájú Tihama mentén a mangrove is elterjedt. A hegyoldalakra a délkeleti passzát monszunhatása szállít csapadékot, lejtőin örökzöld növények és trópusi gyümölcsök is megteremnek. A magasabb részeken kávéültetvények sorakoznak: a mokka, azaz a feketekávé névadója a kávékivitel fő kikötője, a Vörös-tenger partján épült Al Mukha. Jemen világörökségei egyedinek számítanak a térségben: nem romvárosok, hanem az olykor több ezer éves épületek ma is a mindennapi élet részei.
A főváros, Sana’a v. Szanaa 2200 m magasan fekszik egy völgyben – az arab világ legnagyobb medinája. A több mint 2500 esztendeje lakott település a Kr.u. 7. és 8. században az iszlám terjesztésének egyik központja volt. 103 mecsete és több mint 6000 jellegzetesen díszített agyagépülete a 11.század előtt épült. Zabid a 13. és 15. század között volt Jemen fővárosa. Iszlám egyeteme az egész arab és mohamedán világban ismert volt. A város a veszélyeztetett örökségek közé tartozik: a 20.században az ősi épületeknek csaknem a felét panelházak váltották fel, s a kormány ma nemzetközi segítséggel próbálja megőrizni a 700 éves épületeket. Shibam fallal körülvett erődvárosa a vertikális várostervezés egyik legrégibb példája: a 16. században épült, sziklákra települt agyagvárost szemléletesen „a sivatag Manhattan”-ének is nevezik. Az Indiai-óceánban fekvő Szokotra szigete valódi ritka madarak és növények édenkertje, Jemen "Galápagosza".
Az Arab-félsziget déli sarkát elfoglaló, csaknem Franciaország méretű köztársaság államformáját tekintve unikumnak számít a térségben. Annak ellenére, hogy területének kétharmada lakatlan sivatag, a félszigeten itt találjuk a legkedvezőbb és legváltozatosabb földrajzi környezetet. Legmagasabb hegységei jóval 3000 m fölé emelkednek, aktív tűzhányók és hőforrások színezik a földtani képét, Északon az Arab-sivatag homokdűnéi, míg keleten a Hadramaut-fennsík zöldellő vádik szabdalta kopár, sivatagos, mészkőtáblája uralja a tájat. Keskeny partvidéki sávja, a száraz szubtrópusi klímájú Tihama mentén a mangrove is elterjedt. A hegyoldalakra a délkeleti passzát monszunhatása szállít csapadékot, lejtőin örökzöld növények és trópusi gyümölcsök is megteremnek. A magasabb részeken kávéültetvények sorakoznak: a mokka, azaz a feketekávé névadója a kávékivitel fő kikötője, a Vörös-tenger partján épült Al Mukha. Jemen világörökségei egyedinek számítanak a térségben: nem romvárosok, hanem az olykor több ezer éves épületek ma is a mindennapi élet részei.
Shibam, Jemen
„A világ első felhőkarcoló-városa” „A Közel-Kelet Manthattane” „a sivatag Chicagója”
Shibam populáris elnevezései
A Hadramaut-vádi időszakos vízfolyásának árterén, az egykori tömjén út mentén megbúvó Shibam városának lakói már fél évezreddel ezelőtt is toronyházakban éltek. Az egykori Hadramaut Királyság fővárosa különleges magasságú épületeinek köszönheti hírnevét. A város neve a preiszlám humayar „magasság” szóból ered. Levegőn szárított agyagtéglákból és döngölt vályogból épült toronyházai minden bizonnyal a történelem első ilyen jellegű épületei. A mintegy félezer „felhőkarcoló” legtöbbje 5-6 emeletes, de vannak köztük 8, sőt 9 emeletes épületek is, magasságuk a 30 métert is eléri. A város mintegy két évezrede létezik, a ma látható épületek legtöbbjét a 16-17. században emelték. A házak többsége a folyamatos felújításnak köszönhetően igen jó állapotban maradt fenn. Az épületek felső homlokzatrészei egytől egyig vakító fehérek. A festés állandó ápolást igényel – a bomlási folyamatokat a mészfestékhez kevert különböző kötőanyagokkal, például alabástromporral próbálják megakadályozni..
NÉVJEGY:
Helyzet: É.sz.15 55 37 K.h. 48 37 36
Népesség:7000
Alapítás: Kr.u. 2. század
Toronyházak száma: kb. 500
Legidősebb épület: Jarhum háza (400 éves)
UNESCO Világörökség listára kerülés: 1982
Shibam populáris elnevezései
A Hadramaut-vádi időszakos vízfolyásának árterén, az egykori tömjén út mentén megbúvó Shibam városának lakói már fél évezreddel ezelőtt is toronyházakban éltek. Az egykori Hadramaut Királyság fővárosa különleges magasságú épületeinek köszönheti hírnevét. A város neve a preiszlám humayar „magasság” szóból ered. Levegőn szárított agyagtéglákból és döngölt vályogból épült toronyházai minden bizonnyal a történelem első ilyen jellegű épületei. A mintegy félezer „felhőkarcoló” legtöbbje 5-6 emeletes, de vannak köztük 8, sőt 9 emeletes épületek is, magasságuk a 30 métert is eléri. A város mintegy két évezrede létezik, a ma látható épületek legtöbbjét a 16-17. században emelték. A házak többsége a folyamatos felújításnak köszönhetően igen jó állapotban maradt fenn. Az épületek felső homlokzatrészei egytől egyig vakító fehérek. A festés állandó ápolást igényel – a bomlási folyamatokat a mészfestékhez kevert különböző kötőanyagokkal, például alabástromporral próbálják megakadályozni..
NÉVJEGY:
Helyzet: É.sz.15 55 37 K.h. 48 37 36
Népesség:7000
Alapítás: Kr.u. 2. század
Toronyházak száma: kb. 500
Legidősebb épület: Jarhum háza (400 éves)
UNESCO Világörökség listára kerülés: 1982
Szanaa, Jemen
Az arab világ legnagyobb medinája már első pillantásra is az Ezeregyéjszaka meséit idézi: a távolról mézeskalács-házakra emlékeztető többemeletes agyagépületek és minaretek 1986-ben kerültek fel az UNESCO Világörökség-listájára.
Az Arab-félsziget délnyugati sarkában, a jemeni hegyvidék jóval 3000 méter fölé emelkedő csúcsai koszorúzta hűvös és száraz éghajlatú fennsíkon, 2200 méterre a tengerszint fölött terül el A legenda szerint a várost Sém, Noé fia alapította. Szana’a fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében fekszik, itt haladtak át a Petra és a Földközi-tenger felé a dél-jemeni Hadramaut-fennsík völgyeiből érkező mirha- és tömjénszállítmányok.
Egy régi arab mondás szerint „Szana’át látni kell, még akkor is, ha hosszú út vezet odáig”. A több mint 2500 esztendeje lakott település a 7. és 8. században az iszlám terjesztésének egyik központja volt. 103 mecsete, 12 hammámja és eredetileg mintegy 14 000 jellegzetesen díszített agyagépülete közül számos még a középkorban épült. A több emeletes házak építőanyaga a jól formálható, könnyen előállítható vályog. Az alsó falrészeket malterral lazán összetapasztott terméskövekből emelték, erre vályogtéglákból kerültek a különböző falrétegek, melyeket vályog-szalma keverékkel tapasztottak. A házakra kör- vagy négyzet alapú tornyokat emeltek, melyeknek a tetején konzolok tartják a falakon sokszor túlnyúló, sokszög alakú szobákat. Az emeleteket elválasztó szintek és a tetőszint homlokzatát, a házak sarkait valamint a nagyobb ablakok keretét cikcakkos gipszdíszítéssel látták el.
Az épületeken a nagyobb esőzések maradandó nyomokat hagytak, így valóságos csoda, hogy közöttük 400 esztendeje álló falakat is találunk. Számos épületnek ma már csupán a homlokzata áll. A város eredetileg 8 kapujából ma már csak a Bāb al-Yaman, a 700 esztendős Jemeni kapu áll.
DIÓHÉJ
i.e. 6.sz. Sába Királyság
i.sz. 1.sz. Himjarita királyság
520 etióp hódítás (Akszúmi Királyság)
575 perzsa hódítás (Szasszanidák)
634 iszlám hódítás
1173 Szaladin
1517 Mamelukok
1538 első oszmán uralom
1630 Zajdita siíta imámátus
1872 második oszmán uralom
1918 Jemeni Mutavakkilita Királyság
1962 Jemeni Arab Köztársaság
1990 Észak- és Dél-Jemen egyesülése
Az Arab-félsziget délnyugati sarkában, a jemeni hegyvidék jóval 3000 méter fölé emelkedő csúcsai koszorúzta hűvös és száraz éghajlatú fennsíkon, 2200 méterre a tengerszint fölött terül el A legenda szerint a várost Sém, Noé fia alapította. Szana’a fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében fekszik, itt haladtak át a Petra és a Földközi-tenger felé a dél-jemeni Hadramaut-fennsík völgyeiből érkező mirha- és tömjénszállítmányok.
Az épületeken a nagyobb esőzések maradandó nyomokat hagytak, így valóságos csoda, hogy közöttük 400 esztendeje álló falakat is találunk. Számos épületnek ma már csupán a homlokzata áll. A város eredetileg 8 kapujából ma már csak a Bāb al-Yaman, a 700 esztendős Jemeni kapu áll.
DIÓHÉJ
i.e. 6.sz. Sába Királyság
i.sz. 1.sz. Himjarita királyság
520 etióp hódítás (Akszúmi Királyság)
575 perzsa hódítás (Szasszanidák)
634 iszlám hódítás
1173 Szaladin
1517 Mamelukok
1538 első oszmán uralom
1630 Zajdita siíta imámátus
1872 második oszmán uralom
1918 Jemeni Mutavakkilita Királyság
1962 Jemeni Arab Köztársaság
1990 Észak- és Dél-Jemen egyesülése
ALGÉRIA
Afrika második legnagyobb országának területén hazánk éppen huszonötször férne el. A szaharai állam napjainkban újra a biztonságosan látogatható országok közé tartozik, nagyszerű világörökségekkel és bolygónk legváltozatosabb sivatagi formakincsével rendelkezik.
Algéria délkeleti csücskében, a Szahara holdbéli táján emelkedő Ahaggar hegység Tasszili n’Ajjer masszívuma különleges geológiai érdekessége mellett az őskori barlangi sziklarajz-művészet egyik legjelentősebb és leggazdagabb lelőhelye a világon. Több mint 15 000 sziklafestmény és véset örökíti meg a 8 évezreddel ezelőtti, jóval csapadékosabb Szahara állatait és népeinek életmódját. Az ókori romvárosok közül a Földközi-tenger partján álló, föníciai kereskedők alapította Tipasa a rómaiak alatt az egyik legjelentősebb kora-keresztény település volt, minden korszak rajta hagyta emlékeit. Dzsémila, a római Cuicul helyőrsége 900 m-es tengerszintfeletti magasságban épült a Kr.u. 1. sz. végén: a hegyvidéki római várostervezés szép példája. Az Aurés-hegység északi lejtőjén fekvő Timgad katonai kolóniáját Traianus római császár alapította Kr.u. 100 körül. Algéria iszlám emlékei közül a Hammadida dinasztia 11. században épült, és százötven esztendő után lerombolt első fővárosa, Beni Hammad erődítményének romjai a muzulmán erődvárosok szép példája. A szaharai M’Zab völgy 11. században épített öt berber oázisvárosa - köztük Ghardaia - ma is pontosan úgy fest, mint egy évezreddel ezelőtt. Algír iszlám városa, a kasba egy a Kr.e. 4. században létesült pun kikötőváros helyén, a 10. században épült.
BŐVEBBEN >>
Nagy- hasadékvölgy, Kelet-Afrika
" … a tó D végiben 4 wulcan mutatkozott, 3 már kiégett, egy még füstölve jól, a crater falai egész kénkövesek valamint az oldal is melyre a folyton K szél hajtja a füstöt.” Teleki Samu gróf naplója, 1888 (A Teleki vulkán felfedezése)
NÉVJEGY:
Helyzet: É.sz 36º 36’. K.h 36º16’ - D.sz. 16º00’ K.h. 35º54’
Hosszúság: kb. 6000 km
Szélesség: 30-100 km
Tanganyika tó mélysége: -1470 m (A Föld második legmélyebb tava)
Afrika legmélyebb felszíni pontja: Assal-tó, -155m (Danakil-mélyföld)
Afrika legmagasabb pontja: Kibo 5895 m (Kilimandzsáró)
Teleki-vulkán: É.sz. 2º 21’38” K.h. 36º 35’ 37”: 646 m
BŐVEBBEN >>
A földkéreg talán legnevesebb és leglátványosabb sebhelye egy születő óceán mentén húzódik. Kialakulása három hatalmas kéregtábla szétsodródásának a következménye: az Arab-lemez, valamint a Núbiai- és Szomáli-lemezre szétvált Afrikai-kőzetlemez távolodása földtörténeti mértékkel mérve igen fiatal, napjainkban is tartó folyamat.
A törökországi Iszkenderuni-öböltől egészen Mozambikig futó gigászi törésvonal a Jordán-árok – Holt-tenger - Akabai-öböl után a Vörös-tenger árkát követi, majd a Danakil-mélyföldnél behatol Afrika testébe. Az Etióp-magasföldet kettészelve két ágra szakad: a Kelet-afrikai árkot kisebb lefolyástalan tavak, hőforrások és pompás tűzhányók kísérik, míg nyugati ága a Nílus ill. a Kongó vízrendszeréhez tartozó nagy tavakat és a Virunga vulkánokat fűzi fel, majd a hasadékvölgy újra a Zambézi vízrendszeréhez tartozó Malawi-tó árkában egyesül. A Nagy hasadékvölgy peremén emelkednek Afrika legmagasabb hegyóriásai: a keleti ág mentén a Kenya-hegy és a Kilimandzsáró, míg a nyugati peremén a legendás Hold-hegység, a Ruwenzori. A Nagy hasadékvölgy „keresztapja” John Walter Gregory brit geológus és felfedező, aki a 1893-ban kutatta az árokrendszer kenyai szakaszát.
A törökországi Iszkenderuni-öböltől egészen Mozambikig futó gigászi törésvonal a Jordán-árok – Holt-tenger - Akabai-öböl után a Vörös-tenger árkát követi, majd a Danakil-mélyföldnél behatol Afrika testébe. Az Etióp-magasföldet kettészelve két ágra szakad: a Kelet-afrikai árkot kisebb lefolyástalan tavak, hőforrások és pompás tűzhányók kísérik, míg nyugati ága a Nílus ill. a Kongó vízrendszeréhez tartozó nagy tavakat és a Virunga vulkánokat fűzi fel, majd a hasadékvölgy újra a Zambézi vízrendszeréhez tartozó Malawi-tó árkában egyesül. A Nagy hasadékvölgy peremén emelkednek Afrika legmagasabb hegyóriásai: a keleti ág mentén a Kenya-hegy és a Kilimandzsáró, míg a nyugati peremén a legendás Hold-hegység, a Ruwenzori. A Nagy hasadékvölgy „keresztapja” John Walter Gregory brit geológus és felfedező, aki a 1893-ban kutatta az árokrendszer kenyai szakaszát.
NÉVJEGY:
Helyzet: É.sz 36º 36’. K.h 36º16’ - D.sz. 16º00’ K.h. 35º54’
Hosszúság: kb. 6000 km
Szélesség: 30-100 km
Tanganyika tó mélysége: -1470 m (A Föld második legmélyebb tava)
Afrika legmélyebb felszíni pontja: Assal-tó, -155m (Danakil-mélyföld)
Afrika legmagasabb pontja: Kibo 5895 m (Kilimandzsáró)
Teleki-vulkán: É.sz. 2º 21’38” K.h. 36º 35’ 37”: 646 m
KELET-AFRIKA
Az afrikai kontinens legfiatalabb táján található az afrikai szárazföld legmagasabb és legmélyebb pontja. A végtelen szavannák világa ősi kultúrák, különleges népcsoportok otthona, az emberiség bölcsője, nagyszerű vadasparkok hazája, a szafárik földje.
Kelet-Afrika földjét a Nagy-hasadékvölgy észak-déli irányban futó árokrendszere osztja ketté. A gigantikus méretű geológiai törésvonal mentén a kontinens törzséről „lassan” leválik Afrika szarva, és mintegy 50 millió év múlva tengervíz tölti majd ki a nagy árok tavainak medrét. Az Afar-depresszióban az Assal-tó medre 155 m-rel süllyed a tengerszint alá, ez Afrika legmélyebb pontja. A Hasadékvölgy mentén emelkednek a kontinens legmagasabb hegységei, a keleti ág mentén jóval 5000 méter fölé magasodó Kilimandzsáró és a Kenya-hegység óriásvulkánjai, ill. a nyugati ág peremén tornyosuló, üledékes kőzetekből felépülő Ruwenzori.
Az árokrendszer lefolyástalan keleti ágának mélyét sós tavak éspompás tűzhányók tarkítják, a nyugati ág hatalmas ároktavai a Nílus, a Kongó és a Zambézi vízrendszeréhez tartoznak. Afrika legnagyobb tava, a két árok között terpeszkedő, a Kelet-afrikai- magasföld ősi kristályos kőzeteibe mélyedt Viktória tó nem az árokrendszer része. Az Indiai-óceán partvidékét korallszigetek koszorúzzák. A Nagy-hasadékvölgyben talált hominida-maradványok bizonyítják, hogy az emberiség innen népesítette be bolygónkat. A térség turisztikai vonzerejét a lenyűgöző tájképi szépségek mellett a szavannák gazdag állatvilága és a kultúrák sokfélesége: a nílusi és hamitapásztornépek, bantu földművelők,vadászó-gyűjtögető népcsoportok, ősi keresztény hagyományok és a partvidék bantu-arab eredetű szuahéli kultúrája adja.
BŐVEBBEN >>
Kelet-Afrika földjét a Nagy-hasadékvölgy észak-déli irányban futó árokrendszere osztja ketté. A gigantikus méretű geológiai törésvonal mentén a kontinens törzséről „lassan” leválik Afrika szarva, és mintegy 50 millió év múlva tengervíz tölti majd ki a nagy árok tavainak medrét. Az Afar-depresszióban az Assal-tó medre 155 m-rel süllyed a tengerszint alá, ez Afrika legmélyebb pontja. A Hasadékvölgy mentén emelkednek a kontinens legmagasabb hegységei, a keleti ág mentén jóval 5000 méter fölé magasodó Kilimandzsáró és a Kenya-hegység óriásvulkánjai, ill. a nyugati ág peremén tornyosuló, üledékes kőzetekből felépülő Ruwenzori.
UGANDA
Az Egyenlítőn fekvő tengertől elzárt Kelet-afrikai ország trópusi esőerdőt, jégsapkás magashegységet, a szavannák állatbőségét, emberszabású főemlősöket, fekete-afrikai kultúrát és a Nílus legendáját kínálja látogatóinak.
BŐVEBBEN >>
A hazánknál két és félszer nagyobb és ugyanannyiszor népesebb Ugandát „Afrika gyöngye”-ként reklámozzák az utazási irodák prospektusai. Az egykori brit gyarmat sokáig vadászparadicsom volt, majd függetlenné válása után a vadállományt (és a lakosságot) Idi Amin diktatúrája tizedelte. Az ország száraz szavannás északkeleti felében, a szudáni határ körzetében még ma is polgárháborús állapotok uralkodnak, de Uganda nagyobbik déli fele a turizmus békés édenkertje.
A Viktória-tó ugandai partvidékének egyik öblében, az Egyenlítő közelében fekvő Jinja városa mellett, mintegy 200 méter szélességben lép ki Afrika leghosszabb folyója a kontinens legnagyobb tavából, majd több zúgót és zuhatagot felfűzve a S.W. Baker és Sass Flóra által felfedezett Murchison-vízeséseken keresztül érkezik az Albert-tóba, hogy onnan már Fehér-Nílusként folytassa útját észak felé. A Murchison Nemzeti Park a Viktória-Nílus egyetlen természetvédelmi területe. Az Edward-tó körüli Queen Elizabeth Nemzeti Parkban a zebrák kivételével a jellegzetes kelet-afrikai szavanna állatai élnek. A háttérben a Ruwenzori magasodik: Uganda 5100 m fölé emelkedő hegyóriása, Ptolemaiosz legendás Hold-hegysége a világörökség része. A kongói-ruandai hármashatáron emelkedő Virunga vulkáncsoport Ugandai területét a Bwindi Áthatolhatatlan erdő Nemzeti Park, a hegyi gorillák élőhelye foglalja el. Kampala egyik dombján, a Kasubi-hegyen áll a buganda királyok sírhelye – az afrikai kultúra hagyományőrzésének szép példája.
A Viktória-tó ugandai partvidékének egyik öblében, az Egyenlítő közelében fekvő Jinja városa mellett, mintegy 200 méter szélességben lép ki Afrika leghosszabb folyója a kontinens legnagyobb tavából, majd több zúgót és zuhatagot felfűzve a S.W. Baker és Sass Flóra által felfedezett Murchison-vízeséseken keresztül érkezik az Albert-tóba, hogy onnan már Fehér-Nílusként folytassa útját észak felé. A Murchison Nemzeti Park a Viktória-Nílus egyetlen természetvédelmi területe. Az Edward-tó körüli Queen Elizabeth Nemzeti Parkban a zebrák kivételével a jellegzetes kelet-afrikai szavanna állatai élnek. A háttérben a Ruwenzori magasodik: Uganda 5100 m fölé emelkedő hegyóriása, Ptolemaiosz legendás Hold-hegysége a világörökség része. A kongói-ruandai hármashatáron emelkedő Virunga vulkáncsoport Ugandai területét a Bwindi Áthatolhatatlan erdő Nemzeti Park, a hegyi gorillák élőhelye foglalja el. Kampala egyik dombján, a Kasubi-hegyen áll a buganda királyok sírhelye – az afrikai kultúra hagyományőrzésének szép példája.
KENYA
A változatos földrajzi adottságú jégsapkás magashegységgel és a trópusi óceán parttal egyaránt rendelkező egyenlítői országba a nemzeti parkok vadvilága, a színes népcsoportok és négy UNESCO világörökség vonzza a látogatókat.
A Magyarországnál több mint hatszor nagyobb területű kelet-afrikai országot a Nagy-hasadékvölgy észak - déli irányban futó árka szeli ketté, az Egyenlítő pedig két egyenlő részre osztja. E nevezetes vonalon, szinte pontosan az ország mértani közepén emelkedik az ország „teteje”, a jégsapkát viselő kialudt óriástűzhányó, a világörökség-listás Kenya-hegység.
Az Egyenlítő nemcsak földrajzi, hanem fontos kulturális választóvonal is. Az egykori Északi Határkörzet legendás vad vidékén a félsivatag bozótos, száraz steppéin legeltető nílusi nomádok törzsi életmódja éles ellentéte a magasföld csapadékosabb déli részének zöldellő ültetvényeit művelő bantuk, vagy éppen a partvidéket (köztük a világörökség Lamu szigetét) benépesítő, iszlám vallású szuahéli népcsoport kultúrájának. Az eredetileg a Nagy-hasadékvölgyben legeltető maszai pásztorok a turizmus kihívásainak próbálnak megfelelni: szuveníreket áruló képviselőik manapság egyre gyakrabban bukkannak fel a nagyvárosok felhőkarcolói között megbúvó piacok színes forgatagában és az óceánparti luxusszállodákban.
A csaknem félszáz nemzeti park és rezervátum között ott sorakoznak a változatos vadvilágának otthont adó szavannák, az Indiai-óceán afrikai partvidékének színpompás korallkertjei, valamint a Turkana (Rudolf-) tó környékének világörökség-listás előember-lelőhelyei. A tó déli végében emelkedő Teleki-vulkán az egyetlen magyar név Afrika térképén.
A Magyarországnál több mint hatszor nagyobb területű kelet-afrikai országot a Nagy-hasadékvölgy észak - déli irányban futó árka szeli ketté, az Egyenlítő pedig két egyenlő részre osztja. E nevezetes vonalon, szinte pontosan az ország mértani közepén emelkedik az ország „teteje”, a jégsapkát viselő kialudt óriástűzhányó, a világörökség-listás Kenya-hegység.
A csaknem félszáz nemzeti park és rezervátum között ott sorakoznak a változatos vadvilágának otthont adó szavannák, az Indiai-óceán afrikai partvidékének színpompás korallkertjei, valamint a Turkana (Rudolf-) tó környékének világörökség-listás előember-lelőhelyei. A tó déli végében emelkedő Teleki-vulkán az egyetlen magyar név Afrika térképén.
